Régóta beszéltek róla, időben beharangozták, 337 igen, 1 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták, 2012. január 1-el bevezették az önkormányzatok által kivethető ebadót.
A törvény szerint maximum évi 6 ezer, de veszélyes eb esetén 20 ezer Ft-ban is megállapítható az eb után fizetendő, ebrendészeti feladatok ellátásához való hozzájárulás.
Minden tiszteletem azé a képviselőé, aki nemmel, illetve tartózkodással szavazott a törvényre. Biztos vagyok benne, hogy ők kutyabarátok, vagyis divatos kifejezéssel élve ebközeli szimpatizánsok.
Nemrégiben közvetített a televízió műsort arról, milyen tetemes összegbe kerül a hobbiállat tartása. A felelős állattartás, mert itt most nem azokról van szó, akik nem törődnek a kutyával, ha van maradék, vetnek neki harapnivalót, a féregtelenítést még hírből sem ismerik, és ha évente egyszer meghirdeti az éppen soros állatorvos valamelyik közterületen a csoportos veszettség elleni oltás beadását, vagy elviszik a kutyájukat, vagy nem. Kevésbé jellemző ez a városi kutyatulajdonosra, mert aki a lakásába fogadja az ebet, nagyobb felelősséggel kezeli a dolgot. Bár itt is találkoztam kivételekkel. Utóbbi eset a vidéki kutyatartásra vonatkozik – tisztelet a kivételnek.
Aki a lelkiismeretes gazdik kategóriájába tartozik, úgyis gondoskodik az eb védelméről, addig magasítja-javítja a kerítést, amíg szükséges a szökés megakadályozásához, időben beadatja a védőoltásokat, minőségileg és mennyiségileg elegendő élelmet biztosít a kutyájának, még akkor is, ha ez megterhelő a pénztárcája számára. Ő az, aki meg fogja fizetni az ebadót, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy kiveti. Csak az a baj, hogy ők vannak kevesebben.
Vannak olyan kutyatartók is, akik házőrzőnek és nem társállatnak tartják a kutyát. Ők is gondoskodnak róla, előfordul, hogy kisnyugdíjasok vagy kevés jövedelmű becsületes emberek. Nekik elég etetni az ebet, nem még fizetni is utána. Ha meggondoljuk éves szinten a 6000 Ft havi 500-at jelent, de minden fillér számít, pláne ha a gazda a lehető legolcsóbban akarja élelmezni a házőrzőt. Mi lesz, ha ebadót kell fizetni?
Vajon az a háztulajdonos, akinek a kertjében lompos-loncsos és piszkos kutya rohangál, a porta sincs túlságosan rendben tartva, de van egy ól, ahol az eb meghúzhatja magát, és vetnek neki maradékot, fogja fizetni az új adót? Ennek a kutyának legalább MÉG van helye az ember mellett. De lesz-e helye, ha fizetni kell utána? Hány kóbor kutya fog bolyongani az utcákon, és hányat kell majd elaltatni az ebrendészeti telepen helyhiány miatt? Fogja fedezni a beszedett adó a megnövekedett költségeket?
Aki az utcára akarja dobni a kutyáját, mert ráunt, továbbra is meg fogja tenni. Tudjátok, mikor van a legtöbb gazdátlan négylábú a falvak, nagy forgalmú országutak melletti utcákon? Sajnos ősszel, az hidegek beköszöntekor. Elgondolkodtam az emberi gonoszságon, miért akkor teszik ki a szűrét az állatnak, amikor a legkisebb az esélye a túlélésre? Amikor szenved a hidegtől és nem talál élelmet?
Megértem, hogy a kutyamenhelyeket fenn kell tartani, pénz kell az oltásra, ivartalanításra. De attól tartok, az ebadó nem megoldani fogja a problémát, hanem kiélezni, és növelni fogja ezeknek a szerencsétlen állatoknak a nyomorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése