2012. január 14., szombat

Sántika

Szeretem a bátyust

Megjött a gazdi a vásárlásból, látod, nem hiába vártuk annyira? Nekünk is hozott valami finomat, tudod, mindig szokott hozni csemegét! Nagy az izgalom minden visszatéréskor. Ez a dzseki-kabát nem az igazi, de muszáj volt megszüntetni a lábas be bújósdit, mert Bönci-bence nem volt hajlandó felvenni. Bepánikolt, és félelmében meg is harapott. Mostanra megszokta a ruhadarabot, következhet némi praktikusságnak megfelelő átalakítás. 

Időközben készült egy kötött kabátka is. Enyhe volt az idő, még nem próbáltuk ki, de hamarosan jön majd a fotó. 

Bence olyan mozgékony, mint egy zsák bolha. Ráadásul a behordott sár miatt folyamatosan takarítok, lábat mosok - amit persze nem szeretnek. Még jó, hogy likvidáltuk a szőnyegeket. :)

Több mint két hete Brúnó bácsi a mezőre rohanván lesántult. Fogalmam sincs, hogyan történt, egyszer csak azt vettem észre, hogy négy láb helyett hármon közlekedik. Megrándult, repedt, nem tudom, mi a sántikálás oka. Megdagadva nincs, kívülről nem látszik semmi. Ezért nem is tepertem, hogy orvoshoz vigyem. Idővel rendbe jön, a pihenés a lényeg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése