Ej, de elfáradtam, és a lábam is milyen piszkos!
Ráadásul bele is léptem valamibe...
Mi a manó ez itt a tappancsomon?
Végre egy kis nyugi van!
Jól lefáradtak az ebek, mint azt a mellékelt képek is mutatják. Ráadásul saját vállalkozást indítottak, miszerint bebarangolták a falu szélét, riogatva a kerítés mögött a tisztességes házőrző ebeket. Olyan messzire futottak, hogy nem is láttam őket. Szokásos hívó jelemre feltűntek a láthatáron, vágtattak felém. Mire odaértek, mind a ketten lerogytak a szántóföldre, ami szokatlan volt. Ilyenkor tart bennük a lendület, és ha nem is teljes gőzzel, de barangolunk egy jókora darabot. Ezúttal nem akartak tovább menni, bekebelezték a reggelijüket, amit vittem nekik, és engedelmesen indultak hazafelé.
Hamarabb megyek vásárolni, gondoltam magamban. Otthon kaptam a szatyrot és a biciklit, és indultam kifelé a kapun. A "hátra" parancsra most viszont nem hallgattak, a bicikli mellett nyomultak volna kifelé a kapun. Hessegettem őket visszafelé, de sikertelenül. Mondanom sem kell, hogy egy merészebb kapunyitásra kisurrantak, és uzsgyi a mezőre. Némi rohangálás után sikerült őket pórázvégre kapni, és visszaterelni a kerítésen belülre. Mégsem indultam hamarabb vásárolni, gondoskodtak róla.
Mostanában gyakorivá váltak a kislisszolások, egyszer Brúnó, másszor Bence a kezdeményező. Meg kell reguláznom őket, nem mehet ez így tovább.
Többek között nekik kellett vennem tápot. Az interneten olvastam, hogy a Frieskies, amit eddig kaptak, nem tartozik a legjobb kutyaeledelek közé. Vettem Acanát és DogChow-t. Az Acanával nagy sikerem volt, pillanatok alatt eltüntették az adagjukat. Egy kicsit húzós az ára, de ha táplálóbb, talán kevesebb is elég lesz belőle. Meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése