Viccesnek találom, ahogy ezek a falusiak a kutyáktól félnek. Jó időben kerékpárral járok vásárolni, és mivel nem megyek minden nap, alaposan megpakolva kerekezek haza. Tegnap is ez történt. Amikor beraktam a vásárolt cuccokat a helyükre, belém villant, hogy mintha több tejfölt vettem volna, mint ami a hátsó csomagtartóra szerelt kosárban van. Rosszul emlékszem, gondoltam magamban.
Ekkor hallom a kapucsengőt, az egyik szomszédasszony áll az ajtóban. Kérdezi, nem én veszítettem-e el két tejfölt? A kutyák persze ugatnak, mint állat a kapunál. Erről sajnos nem tudom leszoktatni őket sem szép, sem csúnya szóval, de még jutalomfalattal sem.
Nyitom a kaput, hogy kimenjek, szomszédasszony a bokor mögé hátrál, fél, hogy megtámadják a kutyák. Pedig még nem haraptak meg soha senkit, csak a hangjuk nagy. A vizes (vízóra leolvasó) is félve merészkedik be. Pedig ő aztán szép egy darab ember. :) Ők pedig ugatnak, de ahogy közeledik feléjük, hátrálnak.
Ugyanezt tapasztaltam azoknál az ebeknél is, akikkel az utcán, szabadon találkoztam. Jól megugattak, de ahogy egy lépést tettem feléjük, meghátráltak. Nem igazán értek a kutyák képzéséhez, csak "ugatom" a tudományt, hogy a témánál maradjak. De nem hiszem, hogy a kutyák nagy többsége megtámadna valakit, hacsak nem erre képezték ki.
El sem tudom már képzelni, hogy félhettem életem nagy részében a kutyáktól. Ma csak szeretetet érzek irántuk, még akkor is, ha tombolnak a kerítés mögött.
Elképedtem hát, amikor az állatorvos megköttette velem Brúnót, és úgy is olyan messziről szúrta bele a fenekébe az altató injekciót, amilyen messze a karja engedte.
Következzen néhány kép a veszélyes fenevadakról:
A séta elején még jó erőben vagyok
Vidáman nézelődöm a mezőn
Kedvenc villanyoszlopom
De ez a Bence fáradhatatlan
A francba, most is ő fut elöl
Még a képből is kiszalad
Vegyük ki belőle az elemet!!!!!!
Nem bírom én ezt tovább...
Teljesen kipurcantam
Duracell Bence is elfáradt egy kicsit
"Börtönéből szabadult sas lelkem"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése