Kemény hidegre fordult az idő. Brúnónak melegebb a bundája, no meg némi zsírréteg is hozzájárul, hogy ne fázzon meg könnyen. Bence bundája sokkal vékonyabb, a kis hasa alján rózsaszín bőre is kilátszik.
Régebben jókat nevettem a gazdákon, akik mindenféle divatos kutyaruhába öltöztetik kedvenceiket. Most azonban nekem is megfordult a fejemben, hogy varrok neki valami "lélekmelegítőt". Természetesen vízhatlannak kell lennie, hiszen télen sok a csapadék és a páralecsapódás. Volt egy régi, fehér, steppelt dzsekim, arra esett a választás. A nehézségek a méretvételnél kezdődtek. Bence bizalmatlanul fogadta a méricskélést, megriasztotta a mérőszalag. Pupillája kitágult, rémület ült apró pofácskáján. Vicsorított, a kezem felé kapott. Sokáig kellett nyugtatóan simogatnom, amíg sikerült a szükséges méreteket levennem róla. Ki tudja, milyen emlékek ébredtek a kis kóborban? Aztán kiszabtam, varrtam, passzítottam. Nehezen, de sikerült rápróbálni. Elkészült a kabátka annak rendje-módja szerint elöl két lyukkal a lábacskáknak. Még szűkítő varrás is került rá, hogy jobban rásimuljon és melegítse a pocakját és hátát. Már csak a tépőzár rávarrása volt hátra. Gondoltam, még egyszer felpróbáljuk, hogy hová kerüljön a tépőzár.
Sajnos nem arattam a kabáttal sikert. Ismét rossz emlékek törhettek rá a kedvencre, mert most elég erélyesen adta tudtomra, ezt a holmit nincs szándékában felvenni. Tréfásan ráraktam Brúnó hátára, betakargattam vele a cicákat, hogy lássa, mások nem tiltakoznak a meleg holmi ellen. Aztán ott hagytam a ruhadarabot mellette, szokja, barátkozzon vele, nekem egyáltalán nem fontos, hogy ráadjam.
Remélem, beválik a trükk, és hamarosan ő fogja követelni, hogy öltöztessem fel a hideg ellen. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése