Féltékenység, agresszió?

Brúnó kutyámon látszik, hogy kölyökkora óta velünk van. Voltak ugyan kritikus időszakok, amikor átugrált a szomszéd kerítését, de kitartó kerítésjavító munkával kiküszöböltük a problémát. Azóta öregedett, bölcsebbé vált, már nem akar szökni. Úgy látszik, elégedett a panzió és a csárda színvonalával. Bencével vettünk nyakunkba egy másik szökevényt. Míg Brúnó magasugrót játszott, Bence a kerítés alatt ássa át magát. Nem unalmas az élet a kutyafiakkal, mindig új és új megoldásokat kell találni a kóborlás megakadályozására. Legalább tréningben tartják a szürkeállományt. A téli hónapokban ő is felszedett magára, hogy a hideget csökkentse, és bundáját is a téli divathoz igazította. Természetesen érkezésekor beszereztünk még egy kutyaházat. Nem tudom eldönteni, hogy a bátyus példája, vagy féltékenység az oka, de mindenben utánozza Brúnót, sokszor kiharcolja az ő érdekét, pl. amikor ki akar menni. A két kutya összetart, amikor velem szemben akarnak valamit elérni. De a kettőjük viszonyában Bence heves, támadó, nekem kell megvédeni nyugis, maci Brúnó kutyám érdekeit. Pl. elrekvirálta a házát, szegény Brúnókám udvariasan félrevonul, és hagyja, hogy Bence betelepedjen a házába. Nem tudom eldönteni, hogy ez az idős kutya háttérbe vonulása, vagy egyszerűen fél. Bence egyszer-kétszer csúnyán neki ugrott. Ilyenkor leszidom, ő pedig bűnbánó pofával összegömbölyödik az alvóhelyén. Szóval irigy mint a kutya, és órákig elviselné, hogy simogassam. Nagy benne a szeretethiány, de bármikor kész megvédeni idősebb barátját, ha úgy érzi, hogy veszélybe került. Ellentmondásos, de nagyon szeretni való kutyus.