Miért vesz a gazdi új szemüveget?

Voltak okosok, akik azt mondták, egy, másfél éves korára megkomolyodik. Volt aki csak legyintett. Ez a kutya? Ez soha nem fog megkomolyodni. Tél volt, ismét elkezdtük közös sétáinkat, amik még mindig elég viharosan zajlottak. A kutya sétáltatta a gazdit, húzott maga után. Különösen az idegesítette nagyon, hogy a kertekből a többi kutya nagyon megugatta. Persze ő ugyanezt tette, ha egy szerencsétlen eb a házunk elé tévedt. Úgy látszik, ez általános kutyaszokás. Ha elgondolom, hogy sétálok az utcán, és a kertekből a lakók dühösen rázzák felém ökleiket és kiabálnak, azt hiszem, én is ideges lennék. Teljes mértékben megértettem tehát kutyám nyugtalanságát. Már éppen visszafordultam volna, amikor az egyik kertben feltűnt egy hatalmas, nagy bundájú kutya - meg nem mondom milyen fajta. Az én drága Brúnóm nagyot ugrott, én arccal a földre estem, elterültem, mint a béka. Lehorzsolódott a fél arcom, és összetört a szemüvegem. Feltápászkodtam, piszkosan, véresen, vaksin kerestem a kutyám. Keringtem egy darabig az utcákon, aztán - mit tehettem mást - hazamentem. Brúnó ott ült a kapu előtt, és engem várt. Ezúttal azonnal bejött, nem kellett noszogatni. Kedvenc szemüvegem viszont használhatatlanná vált.